2015. augusztus 24., hétfő

7.rész

Sziasztok. Nos meg is jöttem az új résszel mindenkinek jó olvasást kívánok. És köszönöm a 16 feliratkozót a +4930 oldalmegjelenítést. Nagyon jól esik, hogy ilyen sokan olvassátok a blogot.
Csatlakozzatok a facebook csopihoz ha szeretnétek:  https://www.facebook.com/groups/398439157019994/  


Iszonyatosan izgultam.
- 3, 2, 1 mehetsz - mondta az egyik backstage-es. Én pedig fel sétáltam a színpadra több ezer ember figyelt engem.
- Sziasztok - köszöntem
- Szia - köszöntek vissza.
- Hogy hívnak? - kérdezte Louis
- Emma Evans
- Hány éves vagy Emma? - kérdezte Gary
- 17 - feleltem
- És mivel készültél? - kérdezte Tulisa
- Énekelni fogok - mondtam
- Sok sikert - mondta Kelly
- Köszönöm - mondtam. Majd mindenki elhalkult. Felcsendült a dallam és én is elkezdtem énekelni. Majd hirtelen sikítás ütötte meg a fülem.
- Köszönöm - mondtam mosolyogva és meghajoltam.
- Wáoh. Neked örült jó hangod van - mondta Kelly
- Köszönöm - mondtam mosolyogva
- 17 éves létedre tényleg jó a hangod értet egyet Gary Kellyvel
- Köszönöm - mondtam.
- Szavazzunk - mondta Louis.
- Én igent mondok - mondta Tulisa
- Igen - mondta Kelly
- Igen - mondta Gary
- Nem - mondta Louis. Nem baj így is tovább jutottam.
- Köszönöm - mondtam és már futottam is le a lépcsőn
- Tovább jutottam - ugrottam anyára.
- Büszke vagyok rád kincsem - mondta.

A tábor. Istenem csak add, hogy sikerüljön. Elénekeltem amit kiadtak. Majd táncoltunk. De amikor felolvasták, hogy kik jutottak tovább az én nevemet nem mondták. De Lilyét, Belláét és Bettyét sem.
- Emma Evans.  Bettyna Olson. Lily Parker. És Izabella Hudgens jöjjenek velem. - mondta egy munkás. Össze néztünk a lányokkal. Nem tudtuk, hova tenni ezt az egészet. Felmentünk a színpadra és egymás mellé álltunk.
- Nagyon tehetségesek vagytok. De szólóban semmi esélyetek nem lenne - kezdte Gray
 - Benne vagytok abban, hogy lánybandát alakítsatok?  - nézett ránk Kelly
- Igen - mondtuk egyszerre.
- Akkor ezennel kijelenthetem, hogy tovább jutottatok
- Uram isten - ugrott rám Bella. Én pedig kellőképpen sokkot kaptam.
- Köszönjük. Köszönjük - mondtuk majd lefutottunk a színpadról. Mindenki oda jött és megölelt minket. Majd gratuláltak. Az arcomról pedig egyszerűen nem tudtam le vakarni a mosolyom.

Elérkezett a megmérettetés. A lányokkal nagyon izgulunk. Itt vagyunk Görögországban. Még az utolsó pár percben is gyakoroltunk. Lassan sétáltunk el Tulisa-hoz. Jessie J volt a segítője. Vagy mije.
- Sziasztok - köszöntött Tulisa
- Szia - köszöntünk
- Hogy vagytok? - kérdezte Jessie J
- Jól. - mondtuk. Majd felcsendült az első dallam és Bella más el is kezdet  énekelni.
- Remegek - mondtam mikor vége lett a dalnak.
- Köszönöm - mondta Tulisa. Mi pedig elmentünk.
- Na hogy ment? - kérdezte Olly
- Jól - mondta Betty.

Másnap szinte mindenki ideges volt. Ez persze érthető hiszen most derül ki, hogy ki jutott tovább.
- Sziasztok - mondta Tulisa
- Szia - mondtuk. Egymás kezét szorítottuk.
- Gyönyörű a hangotok. Az elmúlt pár hétben bizonyítottatok. Skacok én nagyon nagyon sajnálom, hogy - nem jutunk tovább ez már biztos - velem jöttök az élő showba - mondta Tulisa. Sikítottunk és megöleltük egymást. Tulisa is ide jött és őt is megöleltük. Istenem.

Amint beköltöztünk az X-factor házba kezdetét vette a sok ének óra és a tánc próba.
- Rhythmix?  Ez komoly? - néztem végig a lányokon.
- Igen - mondták mosolyogva.
- Menjünk próbára - mondtam mosolyogva.

Sziasztok. Ne haragudjatok, hogy ilyen rövid lett a rész de sajnos csak ennyire volt időm. Holnap hosszabbra írom az új részt.

2015. augusztus 23., vasárnap

6.rész

Sziasztok! Ne haragudjatok, hogy ennyit késtem, de sajnos nem mindig tudok anya gépéhez ülni. Na mindegy. Itt az új rész és csak ez számít. Remélem tetszeni fog. Jó olvasást. 
U.I: Csatlakozzatok a csopihoz ha szeretnétek. https://www.facebook.com/groups/398439157019994/ 

 Csak ültünk a kanapén a lányokkal és gumicukrot ettünk. Jókat nevettünk és beszélgettünk. Jól éreztem magam.
- Emlékeztek az első napomra? - kérdeztem a lányokat
- Persze - nevettek. Majd csöngettek.
- Vársz valakit? - kérdezte Betty
- Nem - néztem rájuk. Majd erőt véve magamon mentem ajtót nyitni. Kinyitottam, de mikor megláttam, hogy ki az egyből becsuktam az ajtót és mentem vissza a lányokhoz.
- Ki volt az? - kérdezte Lily.
- Styles - mondtam
- Nem tud rólad leszállni? - kérdezte Bella
- Ezek szerint - rántottam vállat. Majd kapcsolgatni kezdtem a Tv-t. De semmi jó nem ment benne.
- Emma mi most haza megyünk szia - mondták a lányok és már mentek is ki a nappaliból.
- Sziasztok - mondtam a semmibe. Csörömpölést hallottam az előszobából. De nem törődtem vele. Elegem van Styles-ból. Újra csörömpölést hallottam. Ilyen nincs. Felálltam és kimentem az előszobába. De nem volt ott senki. Biztos csak képzelődőm. Bementem a konyhába inni.
- Te mit keresel itt? - kérdeztem sokkot kapva Harrytől. Aki tök nyugodtan ült az asztalnál és evet.
- Kopogtam de nem hallottad.Úgy hogy beengedtem magam - mondta
- Ez betörésnek számít. Annak örülj, hogy nem hívom most rád a rendőrséget. - mondtam majd leültem vele szembe az asztalhoz.
- Csodálkozom, hogy most nem kiabálsz és nem vagy bunkó - mondta
- Felőlem lehetünk bunkók egymáshoz és kiabálhatunk. De az egyikünknek sem lesz jó - néztem rá
- Igaz - mondta majd tovább evet. Hihetetlen ez a srác.
- Amúgy most komolyan jelentkezni fogsz az X-factorba? - kérdezte Harry
- Igen. Miért kérded?
- Mert az nem neked való
- Ezt hogy érted?
- Már a válogatóban kiesnél. És tuti, hogy hangod sincs. - nevetett Harry
- Fogadjunk, hogy van hangom és hogy simán megnyerjük a lányokkal az X-factort. - néztem rá kihívóan.
- Rendben van fogadjunk. Mi lesz a nyeremény.
- Ha én nyerek leszállsz rólam. - néztem rá
- Viszont ha én nyerek be vallod nekem, hogy oda meg vissza vagy értem. - nyújtotta a kezét.
- Áll az alku - ráztam vele kezet.
- Most pedig kifele a lakásomból - néztem rá gonoszul mosolyogva. Felállt és kiment.
- Végre - sóhajtottam.

Elegem van már mindenből. De legfőképp Stylesból. Percenként küldi az idióta SMS-eit. De elegem van már. Most már  mindent megfogok tenni annak az érdekében, hogy én nyerjek. Június van még csak. Augusztus még messze van. Istenem. Mit csináljak? Felkaptam egy cipőt és már indultam is sétálni. Persze nekem is este 10-kor jut az eszembe. De nem baj. Szeretek este sétálni menni. Olyan más minden ilyenkor. Nem jár már annyi kocsis erre és minden csendes. London gyönyörű éjszaka. Mosolyogva csodáltam a kivilágítót látványosságokat. Végre csönd volt. És ez kellett nekem. Styels kissé kihozott a sodromból. Egészen a Temzéig elsétáltam. Ki volt kötve egy hajó. Nem volt rajta senki. De ha lett volna rajta valaki akkor is felmentem volna rá. Ritkán használják ezt a hajót és ismerem a tulajdonosát. Amint rá léptem a hajó fedélzetére egyből nyikorogni kezdett. Ami kissé ijesztő. Nem törődtem vele. Jól elidőzhettem a hajón. Már kissé álmos is vagyok. Meg fordultam és indultam vissza. Már épp leléptem a hajóról amikor valami vagy valaki elment előttem. Nem láttam, hogy ki volt az. De azon voltam, hogy jobb lenne minél hamarabb haza érni. Alsó ajkamat harapdálva haladtam a főút felé. Reccsenést hallottam és egyből a hang irányába kaptam a fejem. Nem láttam senkit. Biztos csak képzelődők. Tuti, hogy képzelődők. Már majdnem elértem a főúttat amikor valaki megfogta a jobb csuklóm és vissza rántott. Nem sikítottam. Mert akkor tudná, hogy félek. Megfordultam.
- Styles engedj el - mondtam. A holdfénynek köszönhetően sikerült felismernem. De nem csinált semmit. Nem szorította a csuklómat. Csak szimplán fogta. Éreztem ahogy engem figyel. Alig láttam valamit belőle, de én is őt  néztem.
- Miért csináljuk ezt Emma? - kérdezte.
- Még is mire gondolsz? - kérdeztem. Ugyanis fogalmam sincs arról, hogy most mire is gondolt.
- Erre az egészre ami kettőnk között folyik. Állandóan veszekszünk egymással. - nézett rám.
- Nem tudom - ráztam meg a fejem. Szabad kezét az arcomra tette. Majd közelebb kezdett hajolni. Elengedte a kezem és megfogta a derekam. Tudtam mire készül mégse elleneztem. Ajkai érintették az ajkaimat. Nekem ennyi kellett. Tarkójánál fogva húztam magamhoz és csaptam le dús ajkaira. Nem tudom mi ütött belém. De az biztos, hogy én ezt megfogom bánni. De ez most nem érdekelt. Majd hirtelen belém hasított a tudat, hogy mi mit is csinálunk.
- Harry ezt nem szabad - toltam el magamtól.
- Ne haragudj - mondta.
-Idióta voltam - ráztam a fejem
- De valld be, hogy jól csókolok. - nézett rám. Mire én egy amolyan " Te mekkora egy egoista barom vagy!" fejet vágtam. Majd amilyen gyorsan csak tudtam már mentem is haza. Amint haza értem el mente lezuhanyozni majd befeküdtem az ágyba. Ez csak egy álom. Ez biztos csak egy álom volt. De olyan jól csókol. Emma ezt felejtsd el.

A napok csak úgy teltek. Minden eseménytelen volt. Semmi sem történt.
- Emma kész vagy? - jött be a szobámba anya. Eljött a nagy nap.
- Igen - mondtam nagyot sóhajtva. Nem sokkal később már a kocsiban tudhattam magam. Istenem annyira izgulok. Lábamon doboltam.
- Nyugi kicsim remek leszel. - biztatott anya. Pár perc múlva már egy sorban álltam. Mindenem remegett. Soha nem izgultam ennyire mint most. Majd már mehettem is be. Kaptam egy szám táblát. Aztán leültettek egy székre. Bekellet mutatkoznom majd mondani magamról pár dolgot. Aztán elmentem a mosdóba. Belenéztem a tükörbe.
- Menni fog - suttogtam magamnak.
- Emma Evans ön következik - jött hozzám egy izmos pali.
- Rendben - mondtam és már mentem is utána.

Sziasztok. Tudom hogy rövid lett ez a rész. De sajnos csak ennyire volt időm a mai nap. Holnap még jön a folytatása.

A következő rész tartalmából:

........
- Neked örült jó hangod van - mondta Kelly
- Köszönöm -mondtam mosolyogva

........
- Emma Evans. Bettyna Olson. Lily Parker. És Izabella Hudgens jöjjenek velem. - mondta egy munkás. Össze néztünk a lányokkal.

......
- Benne vagytok abban, hogy lánybandát alakítsatok?  - nézett ránk Kelly
- Igen - mondtuk egyszerre.
- Akkor ezennel kijelenthetem, hogy tovább jutottatok
- Uram isten - ugrott rám Bella

2015. augusztus 5., szerda

5.rész

Sziasztok! Sajnálom, hogy ilyen sokat kellett várnotok az új részre, de nem mindig tudok úgy gépközelbe kerülni, hogy tudjak új részt hozni. Még mielőtt neki állnátok olvasni van pár közlendőm. A részeket nem tudom, hogy mikor fogom tudni hozni. 8-14-ig 100%, hogy nem hozok részt. 26-29-ig Gólya táborban leszek és nem biztos, hogy fogok tudni részt hozni. De ígérem, hogy ahogy gépközelben leszek hozom is az új részeket. Puszi mindenkinek :*
U.I: Köszönöm a  +3617 oldal megjelenítést és a 11 feliratkozott .

 
- Tessék mérd meg a lázad - nyújtottam oda neki egy lázmérőt. - Na mennyi? - kérdeztem mikor csipogott a lázmérő
- 39.6 - mondta. Hirtelen síp szó ütötte meg a fülemet. Nem tudtam mit csinálni azt sem tudtam, hogy honnan jön. Becsuktam a szemem és mire kinyitottam körülöttem mindenki felállt az ülő helyéről és ugráltak miközben azt kiabálták, hogy "Győztünk!". Körbe néztem és egyből a kígyót kerestem. Nem találtam sehol. Csak álmodtam? Olyan valóságosnak tűnt. 
- Emma minden rendben? Jól bealudtál a meccsen - nevetett Lily.
- Persze minden rendben. Csak kicsit álmos voltam - mondtam neki.

* 1 héttel később*

Épp a harmadik órámra tartok ami Fizika. Az elmúlt egy hétben nem láttam sehol Harryt. Nem mintha hiányozna.
- Hallottad a hírt? - ugrott elém a semmiből Bella.
- Milyen hírt? - néztem rá értetlenül. Elő vettem a táskámból az ásvány vizem és inni kezdtem miközben Bella neki állt mesélni.
- Azt a hírt, hogy Harry indult az X-factorban és tovább jutott - mondta én persze fulladozni kezdtem a hír hallatán. 
- Hogy mi van? - kérdeztem mikor már kaptam levegőt.
- Harry tovább jutott. - mondta izgatottan.
- Ugyan már a mentor házig se fog eljutni - néztem rá.
- Hallottátok a hírt Harryről? - jött oda hozzánk Betty és Lily.
- Igen - ugrált Bella
- Ti még is minek örültök ennyire? - néztem rájuk. Majd a kihalt folyosó hirtelen megtelt emberekkel. Leginkább lányokkal akiknek a kezében papír volt és egy toll. Most még is mi van itt? Sztár jön ide vagy mi? Majd megláttam Őt. A lányok sikítozva futottak oda hozzá. Ennél rosszabb már úgysem lehet. Helyesbítek lehet ennél rosszabb.
- Szia - állt meg előttem. Tudomást sem véve róla kerültem meg és mentem el mellette. Egyenesen a kihalt Fizika terembe. Lépteket hallottam magam mögött. Meg se kellett fordulnom. Hisz tudtam, hogy utánam fog jönni. 
- Mit akarsz? - néztem rá mikor be értem a terembe.
- Rég láttalak. - mosolygott rám.
- Csak nem hiányoztam neked - kérdeztem gúnyolódva.
- Te nekem? 
- Minek vagy itt? Azt hittem, hogy neked az X-factor táborban a helyed.
- Gondoltam még útóljára meg látogatlak. Meg amúgy is csak nem féltékeny vagy rám?
- Én rád? Ne légy nevetséges. 
- Én akkor is tudom, hogy igazat mondtam - nézett rám majd el is ment. 
- Na majd meg látjuk Styles. - mondtam majd leültem a helyemre. 
- Figyelem! Minden kedves diáknak üzenem, hogy a tanítás elmarad. - mondta be az igazgató. Végre valami jó is történik itt. Amilyen gyorsan csak tudtam kivágtattam a suli kapuján egyenesen neki mentem Harrynek. Nem törődve  vele indultam is tovább. Mi jöhet még? 
 
Nem csináltam mást csak feküdtem az ágyamon és a plafont néztem. Valahogy meg kell mutatnom Harrynek, hogy én is vagyok olyan jó, mint Ő. De hogy? A TV-ben pont az X-factor ment. Háttér zajnak kapcsoltam be. Mivel huzamosabb  ideig nem tudok csönd nélkül lenni. Rá néztem a TV-re és támadt egy briliáns ötletem. Kicsinek imádtam énekelni. Lássuk, hogy most is olyan jó-e a hangom. Miután elénekeltem egy Rihanna számot rájöttem, hogy még mindig jó a hangom. A lányokkal minden héten végig kellett néznem az X-factort. Kicsit meglepődtem mikor meg láttam Harryt és még négy másik fiút. Nem tudtam, hogy csapatban van. 

- Remélem nyernek - mondta Lily. Hát igen eljött a döntő napja. Sajnáltam azokat akik kiestek hiszen voltak olyanok akiknek gyönyörű hangja volt. Mint kiderült Harry csapatának a neve az One Direction. Másodikok lettek. De hát a lányok így is boldogok voltak. Nem tudom miért. 
- Szerintetek egy lány banda képes lenne meg nyerni az X-factort? - néztem rájuk.
- Az lehetetlen eddig még egy lány bandának sem sikerült. De még a fiú bandának sem. - oktatott ki Betty
- Gondoljatok bele. De most komolyan. Történelmet kéne írni. Meg kéne nyerni az X-factort. Egy csapattal. - mondtam
- Van benne valami - bólogatott Bella
- Támadt egy ötletem. - kiáltott fel Lily
- És mi az? - néztünk rá
- Jelentkezek az X-factorba - rántott vállat, de látszott rajta, hogy komolyan gondolta.
- Én is - állt mellé Bella
- Én is - ment oda hozzájuk Betty
- Megyek én is - mondtam nekik nevetve. 
- De én szólóba  indulok - jelentette ki Lily.
- Rendben akkor mindannyian szólóban indulunk - mosolyogtam rájuk.
- A válogatás Augusztusban lesz - mondta Bella
- Suliban találkozunk. Szia Emma - köszöntek el majd el is mentek.
 
A napok irtó gyorsan teltek. Csak arra vagyok figyelmes, hogy az évzáróra készülök. Olyan fura. Minden olyan gyorsan történik körülöttem. Egyik pillanatban még el akarok költözni ebből a városból. Másikba meg az X-factorról álmodozóm. 
 - Menjünk bulizni - mondta Lily
- Oké - mondtuk majd neki álltunk készülődni. Adtam a lányoknak is bulizós ruhát. Betty egy farmer rövid gatyát vett fel, egy fekete I LOVE SUMMER! feliratú pólóval és egy topánkát. Bella egy világos kék rövid gatyát, egy fehér toppot és egy barna bőr dzsekit vett fel. Hozzá egy fekete torna csukát. Lily egy kék toppot vett fel hozzá egy citrom sárga hosszú gatyát és egy kék magas sarkút. Én egy szürke bordáig érő hosszú ujjú pólót vettem fel amin citromsárga felirattal össze vissza díszelgett a BANG felirat egy ugyan olyan szoknyát vettem fel egy fekete magas sarkút húztam fel hozzá. Majd fel vettem egy fekete tüskés hajpántot. 
- Indulhat a buli - kiáltottuk. Nem sokkal később már a tánc parketten tudhattuk magunkat és jobbnál jobb zenékre táncoltunk. Majd meg éreztem egy kezet a derekamon. Nem igazán törődtem vele. Bulizni jöttem és senki nem ronthatja el a kedvem. 
- Gyönyörű vagy - suttogta egy mély rekedtes hang a fülembe. Tévedtem még is elronthatja a kedvem. Tudtam, hogy Harry az. Próbáltam kiszabadulni a kezei közül, de nem tudtam. 
- Engedj el - próbáltam túl kiabálni a zenét. Ő nem csinált semmit. Síp csonton rúgtam így egyből elengedett.
- Emma. Hova mész - kérdezte Betty
- Haza. Itt van Styles - mondtam neki
- Jaj. Ne már. Maradj. Kérlek. Szard már le a fejét. Bulizni vagy itt. 
- Igazad van - mosolyogtam rá.
- Gyere igyunk valamit - húzott a pulthoz.
- Mit adhatok? - kérdezte a pultos.
- Két Martinit - mondtuk egyszerre Bettyvel. Pár perccel később meg is kaptuk a piánkat. Le húztuk és indultunk is táncolni. Lily és Bella is csatlakozott hozzánk. 
- Harryék minket néznek - mondta Betty
- Adjunk akkor nekik műsort - mondtam gonoszul mosolyogva. A lányok vették az adást. Egymásnak simulva kezdtünk el táncolni. Láttam ahogy Harry nagyon fészkelődik. Majd felállt és az első lányt elkapta majd tőlünk  nem messze kezdett el vele táncolni. Most féltékenyé akar tenni? Akkor az nem fog össze jönni. Jaj Styles. Engem nézett még csak rá se nézett a csajra. Gonoszul rá mosolyogtam. Láttam rajta, hogy nem tudja ezt hova tenni. Mióta találkoztunk azóta veszekszünk. Szinte háborúzunk. De egy valamit tudnod kell Styles. A háborúban nincs kegyelem. A háborút csak egy valaki nyerheti meg. És az a valaki én leszek. Készülj Styles. Nincs kegyelem. 
 
Fejfájás, szédülés hányinger. Köszöntelek másnaposság. Nehezen de sikerült magam rá venni arra, hogy felkeljek az ágyból. Utam a fürdőbe vezetett. Bele néztem a tükörbe és konkrétan megijedtem saját magamtól. Hajam össze vissza állt. Az arcom nyúzott volt. És a szemfestékem elégé elkenődött. Fogtam magam és lezuhanyoztam. Valamennyivel jobban éreztem magam a zuhanyzás után. Miután kiszálltam a zuhanyzóból és felöltőztem le mentem a konyhába. Fájdalom csillapító után kutattam amit hamar meg is találtam. Elő vettem egy poharat. Öntöttem bele narancs levet. Miután be vettem a fájdalom csillapítóm gumicukor után kutattam. Hamar meg is találtam. A nagy csomag gumicukorral mentem be a nappaliba. Majdnem felsikítottam amikor meg láttam a lányokat.
- Oh. Gumicukor - vette ki a kezemből a csomag gumicukrot Lily.
- Hát ti? - kérdeztem
- Itt aludtunk - vont vállat Bella 
- Oh - csak ennyit tudtam ki nyögni.