Sziasztok! Ne haragudjatok, hogy ennyit késtem, de sajnos nem mindig tudok anya gépéhez ülni. Na mindegy. Itt az új rész és csak ez számít. Remélem tetszeni fog. Jó olvasást.
U.I: Csatlakozzatok a csopihoz ha szeretnétek. https://www.facebook.com/groups/398439157019994/
Csak ültünk a kanapén a lányokkal és gumicukrot ettünk. Jókat nevettünk és beszélgettünk. Jól éreztem magam.
- Emlékeztek az első napomra? - kérdeztem a lányokat
- Persze - nevettek. Majd csöngettek.
- Vársz valakit? - kérdezte Betty
- Nem - néztem rájuk. Majd erőt véve magamon mentem ajtót nyitni. Kinyitottam, de mikor megláttam, hogy ki az egyből becsuktam az ajtót és mentem vissza a lányokhoz.
- Ki volt az? - kérdezte Lily.
- Styles - mondtam
- Nem tud rólad leszállni? - kérdezte Bella
- Ezek szerint - rántottam vállat. Majd kapcsolgatni kezdtem a Tv-t. De semmi jó nem ment benne.
- Emma mi most haza megyünk szia - mondták a lányok és már mentek is ki a nappaliból.
- Sziasztok - mondtam a semmibe. Csörömpölést hallottam az előszobából. De nem törődtem vele. Elegem van Styles-ból. Újra csörömpölést hallottam. Ilyen nincs. Felálltam és kimentem az előszobába. De nem volt ott senki. Biztos csak képzelődőm. Bementem a konyhába inni.
- Te mit keresel itt? - kérdeztem sokkot kapva Harrytől. Aki tök nyugodtan ült az asztalnál és evet.
- Kopogtam de nem hallottad.Úgy hogy beengedtem magam - mondta
- Ez betörésnek számít. Annak örülj, hogy nem hívom most rád a rendőrséget. - mondtam majd leültem vele szembe az asztalhoz.
- Csodálkozom, hogy most nem kiabálsz és nem vagy bunkó - mondta
- Felőlem lehetünk bunkók egymáshoz és kiabálhatunk. De az egyikünknek sem lesz jó - néztem rá
- Igaz - mondta majd tovább evet. Hihetetlen ez a srác.
- Amúgy most komolyan jelentkezni fogsz az X-factorba? - kérdezte Harry
- Igen. Miért kérded?
- Mert az nem neked való
- Ezt hogy érted?
- Már a válogatóban kiesnél. És tuti, hogy hangod sincs. - nevetett Harry
- Fogadjunk, hogy van hangom és hogy simán megnyerjük a lányokkal az X-factort. - néztem rá kihívóan.
- Rendben van fogadjunk. Mi lesz a nyeremény.
- Ha én nyerek leszállsz rólam. - néztem rá
- Viszont ha én nyerek be vallod nekem, hogy oda meg vissza vagy értem. - nyújtotta a kezét.
- Áll az alku - ráztam vele kezet.
- Most pedig kifele a lakásomból - néztem rá gonoszul mosolyogva. Felállt és kiment.
- Végre - sóhajtottam.
Elegem van már mindenből. De legfőképp Stylesból. Percenként küldi az idióta SMS-eit. De elegem van már. Most már mindent megfogok tenni annak az érdekében, hogy én nyerjek. Június van még csak. Augusztus még messze van. Istenem. Mit csináljak? Felkaptam egy cipőt és már indultam is sétálni. Persze nekem is este 10-kor jut az eszembe. De nem baj. Szeretek este sétálni menni. Olyan más minden ilyenkor. Nem jár már annyi kocsis erre és minden csendes. London gyönyörű éjszaka. Mosolyogva csodáltam a kivilágítót látványosságokat. Végre csönd volt. És ez kellett nekem. Styels kissé kihozott a sodromból. Egészen a Temzéig elsétáltam. Ki volt kötve egy hajó. Nem volt rajta senki. De ha lett volna rajta valaki akkor is felmentem volna rá. Ritkán használják ezt a hajót és ismerem a tulajdonosát. Amint rá léptem a hajó fedélzetére egyből nyikorogni kezdett. Ami kissé ijesztő. Nem törődtem vele. Jól elidőzhettem a hajón. Már kissé álmos is vagyok. Meg fordultam és indultam vissza. Már épp leléptem a hajóról amikor valami vagy valaki elment előttem. Nem láttam, hogy ki volt az. De azon voltam, hogy jobb lenne minél hamarabb haza érni. Alsó ajkamat harapdálva haladtam a főút felé. Reccsenést hallottam és egyből a hang irányába kaptam a fejem. Nem láttam senkit. Biztos csak képzelődők. Tuti, hogy képzelődők. Már majdnem elértem a főúttat amikor valaki megfogta a jobb csuklóm és vissza rántott. Nem sikítottam. Mert akkor tudná, hogy félek. Megfordultam.
- Styles engedj el - mondtam. A holdfénynek köszönhetően sikerült felismernem. De nem csinált semmit. Nem szorította a csuklómat. Csak szimplán fogta. Éreztem ahogy engem figyel. Alig láttam valamit belőle, de én is őt néztem.
- Miért csináljuk ezt Emma? - kérdezte.
- Még is mire gondolsz? - kérdeztem. Ugyanis fogalmam sincs arról, hogy most mire is gondolt.
- Erre az egészre ami kettőnk között folyik. Állandóan veszekszünk egymással. - nézett rám.
- Nem tudom - ráztam meg a fejem. Szabad kezét az arcomra tette. Majd közelebb kezdett hajolni. Elengedte a kezem és megfogta a derekam. Tudtam mire készül mégse elleneztem. Ajkai érintették az ajkaimat. Nekem ennyi kellett. Tarkójánál fogva húztam magamhoz és csaptam le dús ajkaira. Nem tudom mi ütött belém. De az biztos, hogy én ezt megfogom bánni. De ez most nem érdekelt. Majd hirtelen belém hasított a tudat, hogy mi mit is csinálunk.
- Harry ezt nem szabad - toltam el magamtól.
- Ne haragudj - mondta.
-Idióta voltam - ráztam a fejem
- De valld be, hogy jól csókolok. - nézett rám. Mire én egy amolyan " Te mekkora egy egoista barom vagy!" fejet vágtam. Majd amilyen gyorsan csak tudtam már mentem is haza. Amint haza értem el mente lezuhanyozni majd befeküdtem az ágyba. Ez csak egy álom. Ez biztos csak egy álom volt. De olyan jól csókol. Emma ezt felejtsd el.
A napok csak úgy teltek. Minden eseménytelen volt. Semmi sem történt.
- Emma kész vagy? - jött be a szobámba anya. Eljött a nagy nap.
- Igen - mondtam nagyot sóhajtva. Nem sokkal később már a kocsiban tudhattam magam. Istenem annyira izgulok. Lábamon doboltam.
- Nyugi kicsim remek leszel. - biztatott anya. Pár perc múlva már egy sorban álltam. Mindenem remegett. Soha nem izgultam ennyire mint most. Majd már mehettem is be. Kaptam egy szám táblát. Aztán leültettek egy székre. Bekellet mutatkoznom majd mondani magamról pár dolgot. Aztán elmentem a mosdóba. Belenéztem a tükörbe.
- Menni fog - suttogtam magamnak.
- Emma Evans ön következik - jött hozzám egy izmos pali.
- Rendben - mondtam és már mentem is utána.
Sziasztok. Tudom hogy rövid lett ez a rész. De sajnos csak ennyire volt időm a mai nap. Holnap még jön a folytatása.
A következő rész tartalmából:
........
- Neked örült jó hangod van - mondta Kelly
- Köszönöm -mondtam mosolyogva
........
- Emma Evans. Bettyna Olson. Lily Parker. És Izabella Hudgens jöjjenek velem. - mondta egy munkás. Össze néztünk a lányokkal.
......
- Benne vagytok abban, hogy lánybandát alakítsatok? - nézett ránk Kelly
- Igen - mondtuk egyszerre.
- Akkor ezennel kijelenthetem, hogy tovább jutottatok
- Uram isten - ugrott rám Bella
U.I: Csatlakozzatok a csopihoz ha szeretnétek. https://www.facebook.com/groups/398439157019994/
Csak ültünk a kanapén a lányokkal és gumicukrot ettünk. Jókat nevettünk és beszélgettünk. Jól éreztem magam.
- Emlékeztek az első napomra? - kérdeztem a lányokat
- Persze - nevettek. Majd csöngettek.
- Vársz valakit? - kérdezte Betty
- Nem - néztem rájuk. Majd erőt véve magamon mentem ajtót nyitni. Kinyitottam, de mikor megláttam, hogy ki az egyből becsuktam az ajtót és mentem vissza a lányokhoz.
- Ki volt az? - kérdezte Lily.
- Styles - mondtam
- Nem tud rólad leszállni? - kérdezte Bella
- Ezek szerint - rántottam vállat. Majd kapcsolgatni kezdtem a Tv-t. De semmi jó nem ment benne.
- Emma mi most haza megyünk szia - mondták a lányok és már mentek is ki a nappaliból.
- Sziasztok - mondtam a semmibe. Csörömpölést hallottam az előszobából. De nem törődtem vele. Elegem van Styles-ból. Újra csörömpölést hallottam. Ilyen nincs. Felálltam és kimentem az előszobába. De nem volt ott senki. Biztos csak képzelődőm. Bementem a konyhába inni.
- Te mit keresel itt? - kérdeztem sokkot kapva Harrytől. Aki tök nyugodtan ült az asztalnál és evet.
- Kopogtam de nem hallottad.Úgy hogy beengedtem magam - mondta
- Ez betörésnek számít. Annak örülj, hogy nem hívom most rád a rendőrséget. - mondtam majd leültem vele szembe az asztalhoz.
- Csodálkozom, hogy most nem kiabálsz és nem vagy bunkó - mondta
- Felőlem lehetünk bunkók egymáshoz és kiabálhatunk. De az egyikünknek sem lesz jó - néztem rá
- Igaz - mondta majd tovább evet. Hihetetlen ez a srác.
- Amúgy most komolyan jelentkezni fogsz az X-factorba? - kérdezte Harry
- Igen. Miért kérded?
- Mert az nem neked való
- Ezt hogy érted?
- Már a válogatóban kiesnél. És tuti, hogy hangod sincs. - nevetett Harry
- Fogadjunk, hogy van hangom és hogy simán megnyerjük a lányokkal az X-factort. - néztem rá kihívóan.
- Rendben van fogadjunk. Mi lesz a nyeremény.
- Ha én nyerek leszállsz rólam. - néztem rá
- Viszont ha én nyerek be vallod nekem, hogy oda meg vissza vagy értem. - nyújtotta a kezét.
- Áll az alku - ráztam vele kezet.
- Most pedig kifele a lakásomból - néztem rá gonoszul mosolyogva. Felállt és kiment.
- Végre - sóhajtottam.
Elegem van már mindenből. De legfőképp Stylesból. Percenként küldi az idióta SMS-eit. De elegem van már. Most már mindent megfogok tenni annak az érdekében, hogy én nyerjek. Június van még csak. Augusztus még messze van. Istenem. Mit csináljak? Felkaptam egy cipőt és már indultam is sétálni. Persze nekem is este 10-kor jut az eszembe. De nem baj. Szeretek este sétálni menni. Olyan más minden ilyenkor. Nem jár már annyi kocsis erre és minden csendes. London gyönyörű éjszaka. Mosolyogva csodáltam a kivilágítót látványosságokat. Végre csönd volt. És ez kellett nekem. Styels kissé kihozott a sodromból. Egészen a Temzéig elsétáltam. Ki volt kötve egy hajó. Nem volt rajta senki. De ha lett volna rajta valaki akkor is felmentem volna rá. Ritkán használják ezt a hajót és ismerem a tulajdonosát. Amint rá léptem a hajó fedélzetére egyből nyikorogni kezdett. Ami kissé ijesztő. Nem törődtem vele. Jól elidőzhettem a hajón. Már kissé álmos is vagyok. Meg fordultam és indultam vissza. Már épp leléptem a hajóról amikor valami vagy valaki elment előttem. Nem láttam, hogy ki volt az. De azon voltam, hogy jobb lenne minél hamarabb haza érni. Alsó ajkamat harapdálva haladtam a főút felé. Reccsenést hallottam és egyből a hang irányába kaptam a fejem. Nem láttam senkit. Biztos csak képzelődők. Tuti, hogy képzelődők. Már majdnem elértem a főúttat amikor valaki megfogta a jobb csuklóm és vissza rántott. Nem sikítottam. Mert akkor tudná, hogy félek. Megfordultam.
- Styles engedj el - mondtam. A holdfénynek köszönhetően sikerült felismernem. De nem csinált semmit. Nem szorította a csuklómat. Csak szimplán fogta. Éreztem ahogy engem figyel. Alig láttam valamit belőle, de én is őt néztem.
- Miért csináljuk ezt Emma? - kérdezte.
- Még is mire gondolsz? - kérdeztem. Ugyanis fogalmam sincs arról, hogy most mire is gondolt.
- Erre az egészre ami kettőnk között folyik. Állandóan veszekszünk egymással. - nézett rám.
- Nem tudom - ráztam meg a fejem. Szabad kezét az arcomra tette. Majd közelebb kezdett hajolni. Elengedte a kezem és megfogta a derekam. Tudtam mire készül mégse elleneztem. Ajkai érintették az ajkaimat. Nekem ennyi kellett. Tarkójánál fogva húztam magamhoz és csaptam le dús ajkaira. Nem tudom mi ütött belém. De az biztos, hogy én ezt megfogom bánni. De ez most nem érdekelt. Majd hirtelen belém hasított a tudat, hogy mi mit is csinálunk.
- Harry ezt nem szabad - toltam el magamtól.
- Ne haragudj - mondta.
-Idióta voltam - ráztam a fejem
- De valld be, hogy jól csókolok. - nézett rám. Mire én egy amolyan " Te mekkora egy egoista barom vagy!" fejet vágtam. Majd amilyen gyorsan csak tudtam már mentem is haza. Amint haza értem el mente lezuhanyozni majd befeküdtem az ágyba. Ez csak egy álom. Ez biztos csak egy álom volt. De olyan jól csókol. Emma ezt felejtsd el.
A napok csak úgy teltek. Minden eseménytelen volt. Semmi sem történt.
- Emma kész vagy? - jött be a szobámba anya. Eljött a nagy nap.
- Igen - mondtam nagyot sóhajtva. Nem sokkal később már a kocsiban tudhattam magam. Istenem annyira izgulok. Lábamon doboltam.
- Nyugi kicsim remek leszel. - biztatott anya. Pár perc múlva már egy sorban álltam. Mindenem remegett. Soha nem izgultam ennyire mint most. Majd már mehettem is be. Kaptam egy szám táblát. Aztán leültettek egy székre. Bekellet mutatkoznom majd mondani magamról pár dolgot. Aztán elmentem a mosdóba. Belenéztem a tükörbe.
- Menni fog - suttogtam magamnak.
- Emma Evans ön következik - jött hozzám egy izmos pali.
- Rendben - mondtam és már mentem is utána.
Sziasztok. Tudom hogy rövid lett ez a rész. De sajnos csak ennyire volt időm a mai nap. Holnap még jön a folytatása.
A következő rész tartalmából:
........
- Neked örült jó hangod van - mondta Kelly
- Köszönöm -mondtam mosolyogva
........
- Emma Evans. Bettyna Olson. Lily Parker. És Izabella Hudgens jöjjenek velem. - mondta egy munkás. Össze néztünk a lányokkal.
......
- Benne vagytok abban, hogy lánybandát alakítsatok? - nézett ránk Kelly
- Igen - mondtuk egyszerre.
- Akkor ezennel kijelenthetem, hogy tovább jutottatok
- Uram isten - ugrott rám Bella
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése