2015. augusztus 24., hétfő

7.rész

Sziasztok. Nos meg is jöttem az új résszel mindenkinek jó olvasást kívánok. És köszönöm a 16 feliratkozót a +4930 oldalmegjelenítést. Nagyon jól esik, hogy ilyen sokan olvassátok a blogot.
Csatlakozzatok a facebook csopihoz ha szeretnétek:  https://www.facebook.com/groups/398439157019994/  


Iszonyatosan izgultam.
- 3, 2, 1 mehetsz - mondta az egyik backstage-es. Én pedig fel sétáltam a színpadra több ezer ember figyelt engem.
- Sziasztok - köszöntem
- Szia - köszöntek vissza.
- Hogy hívnak? - kérdezte Louis
- Emma Evans
- Hány éves vagy Emma? - kérdezte Gary
- 17 - feleltem
- És mivel készültél? - kérdezte Tulisa
- Énekelni fogok - mondtam
- Sok sikert - mondta Kelly
- Köszönöm - mondtam. Majd mindenki elhalkult. Felcsendült a dallam és én is elkezdtem énekelni. Majd hirtelen sikítás ütötte meg a fülem.
- Köszönöm - mondtam mosolyogva és meghajoltam.
- Wáoh. Neked örült jó hangod van - mondta Kelly
- Köszönöm - mondtam mosolyogva
- 17 éves létedre tényleg jó a hangod értet egyet Gary Kellyvel
- Köszönöm - mondtam.
- Szavazzunk - mondta Louis.
- Én igent mondok - mondta Tulisa
- Igen - mondta Kelly
- Igen - mondta Gary
- Nem - mondta Louis. Nem baj így is tovább jutottam.
- Köszönöm - mondtam és már futottam is le a lépcsőn
- Tovább jutottam - ugrottam anyára.
- Büszke vagyok rád kincsem - mondta.

A tábor. Istenem csak add, hogy sikerüljön. Elénekeltem amit kiadtak. Majd táncoltunk. De amikor felolvasták, hogy kik jutottak tovább az én nevemet nem mondták. De Lilyét, Belláét és Bettyét sem.
- Emma Evans.  Bettyna Olson. Lily Parker. És Izabella Hudgens jöjjenek velem. - mondta egy munkás. Össze néztünk a lányokkal. Nem tudtuk, hova tenni ezt az egészet. Felmentünk a színpadra és egymás mellé álltunk.
- Nagyon tehetségesek vagytok. De szólóban semmi esélyetek nem lenne - kezdte Gray
 - Benne vagytok abban, hogy lánybandát alakítsatok?  - nézett ránk Kelly
- Igen - mondtuk egyszerre.
- Akkor ezennel kijelenthetem, hogy tovább jutottatok
- Uram isten - ugrott rám Bella. Én pedig kellőképpen sokkot kaptam.
- Köszönjük. Köszönjük - mondtuk majd lefutottunk a színpadról. Mindenki oda jött és megölelt minket. Majd gratuláltak. Az arcomról pedig egyszerűen nem tudtam le vakarni a mosolyom.

Elérkezett a megmérettetés. A lányokkal nagyon izgulunk. Itt vagyunk Görögországban. Még az utolsó pár percben is gyakoroltunk. Lassan sétáltunk el Tulisa-hoz. Jessie J volt a segítője. Vagy mije.
- Sziasztok - köszöntött Tulisa
- Szia - köszöntünk
- Hogy vagytok? - kérdezte Jessie J
- Jól. - mondtuk. Majd felcsendült az első dallam és Bella más el is kezdet  énekelni.
- Remegek - mondtam mikor vége lett a dalnak.
- Köszönöm - mondta Tulisa. Mi pedig elmentünk.
- Na hogy ment? - kérdezte Olly
- Jól - mondta Betty.

Másnap szinte mindenki ideges volt. Ez persze érthető hiszen most derül ki, hogy ki jutott tovább.
- Sziasztok - mondta Tulisa
- Szia - mondtuk. Egymás kezét szorítottuk.
- Gyönyörű a hangotok. Az elmúlt pár hétben bizonyítottatok. Skacok én nagyon nagyon sajnálom, hogy - nem jutunk tovább ez már biztos - velem jöttök az élő showba - mondta Tulisa. Sikítottunk és megöleltük egymást. Tulisa is ide jött és őt is megöleltük. Istenem.

Amint beköltöztünk az X-factor házba kezdetét vette a sok ének óra és a tánc próba.
- Rhythmix?  Ez komoly? - néztem végig a lányokon.
- Igen - mondták mosolyogva.
- Menjünk próbára - mondtam mosolyogva.

Sziasztok. Ne haragudjatok, hogy ilyen rövid lett a rész de sajnos csak ennyire volt időm. Holnap hosszabbra írom az új részt.

2015. augusztus 23., vasárnap

6.rész

Sziasztok! Ne haragudjatok, hogy ennyit késtem, de sajnos nem mindig tudok anya gépéhez ülni. Na mindegy. Itt az új rész és csak ez számít. Remélem tetszeni fog. Jó olvasást. 
U.I: Csatlakozzatok a csopihoz ha szeretnétek. https://www.facebook.com/groups/398439157019994/ 

 Csak ültünk a kanapén a lányokkal és gumicukrot ettünk. Jókat nevettünk és beszélgettünk. Jól éreztem magam.
- Emlékeztek az első napomra? - kérdeztem a lányokat
- Persze - nevettek. Majd csöngettek.
- Vársz valakit? - kérdezte Betty
- Nem - néztem rájuk. Majd erőt véve magamon mentem ajtót nyitni. Kinyitottam, de mikor megláttam, hogy ki az egyből becsuktam az ajtót és mentem vissza a lányokhoz.
- Ki volt az? - kérdezte Lily.
- Styles - mondtam
- Nem tud rólad leszállni? - kérdezte Bella
- Ezek szerint - rántottam vállat. Majd kapcsolgatni kezdtem a Tv-t. De semmi jó nem ment benne.
- Emma mi most haza megyünk szia - mondták a lányok és már mentek is ki a nappaliból.
- Sziasztok - mondtam a semmibe. Csörömpölést hallottam az előszobából. De nem törődtem vele. Elegem van Styles-ból. Újra csörömpölést hallottam. Ilyen nincs. Felálltam és kimentem az előszobába. De nem volt ott senki. Biztos csak képzelődőm. Bementem a konyhába inni.
- Te mit keresel itt? - kérdeztem sokkot kapva Harrytől. Aki tök nyugodtan ült az asztalnál és evet.
- Kopogtam de nem hallottad.Úgy hogy beengedtem magam - mondta
- Ez betörésnek számít. Annak örülj, hogy nem hívom most rád a rendőrséget. - mondtam majd leültem vele szembe az asztalhoz.
- Csodálkozom, hogy most nem kiabálsz és nem vagy bunkó - mondta
- Felőlem lehetünk bunkók egymáshoz és kiabálhatunk. De az egyikünknek sem lesz jó - néztem rá
- Igaz - mondta majd tovább evet. Hihetetlen ez a srác.
- Amúgy most komolyan jelentkezni fogsz az X-factorba? - kérdezte Harry
- Igen. Miért kérded?
- Mert az nem neked való
- Ezt hogy érted?
- Már a válogatóban kiesnél. És tuti, hogy hangod sincs. - nevetett Harry
- Fogadjunk, hogy van hangom és hogy simán megnyerjük a lányokkal az X-factort. - néztem rá kihívóan.
- Rendben van fogadjunk. Mi lesz a nyeremény.
- Ha én nyerek leszállsz rólam. - néztem rá
- Viszont ha én nyerek be vallod nekem, hogy oda meg vissza vagy értem. - nyújtotta a kezét.
- Áll az alku - ráztam vele kezet.
- Most pedig kifele a lakásomból - néztem rá gonoszul mosolyogva. Felállt és kiment.
- Végre - sóhajtottam.

Elegem van már mindenből. De legfőképp Stylesból. Percenként küldi az idióta SMS-eit. De elegem van már. Most már  mindent megfogok tenni annak az érdekében, hogy én nyerjek. Június van még csak. Augusztus még messze van. Istenem. Mit csináljak? Felkaptam egy cipőt és már indultam is sétálni. Persze nekem is este 10-kor jut az eszembe. De nem baj. Szeretek este sétálni menni. Olyan más minden ilyenkor. Nem jár már annyi kocsis erre és minden csendes. London gyönyörű éjszaka. Mosolyogva csodáltam a kivilágítót látványosságokat. Végre csönd volt. És ez kellett nekem. Styels kissé kihozott a sodromból. Egészen a Temzéig elsétáltam. Ki volt kötve egy hajó. Nem volt rajta senki. De ha lett volna rajta valaki akkor is felmentem volna rá. Ritkán használják ezt a hajót és ismerem a tulajdonosát. Amint rá léptem a hajó fedélzetére egyből nyikorogni kezdett. Ami kissé ijesztő. Nem törődtem vele. Jól elidőzhettem a hajón. Már kissé álmos is vagyok. Meg fordultam és indultam vissza. Már épp leléptem a hajóról amikor valami vagy valaki elment előttem. Nem láttam, hogy ki volt az. De azon voltam, hogy jobb lenne minél hamarabb haza érni. Alsó ajkamat harapdálva haladtam a főút felé. Reccsenést hallottam és egyből a hang irányába kaptam a fejem. Nem láttam senkit. Biztos csak képzelődők. Tuti, hogy képzelődők. Már majdnem elértem a főúttat amikor valaki megfogta a jobb csuklóm és vissza rántott. Nem sikítottam. Mert akkor tudná, hogy félek. Megfordultam.
- Styles engedj el - mondtam. A holdfénynek köszönhetően sikerült felismernem. De nem csinált semmit. Nem szorította a csuklómat. Csak szimplán fogta. Éreztem ahogy engem figyel. Alig láttam valamit belőle, de én is őt  néztem.
- Miért csináljuk ezt Emma? - kérdezte.
- Még is mire gondolsz? - kérdeztem. Ugyanis fogalmam sincs arról, hogy most mire is gondolt.
- Erre az egészre ami kettőnk között folyik. Állandóan veszekszünk egymással. - nézett rám.
- Nem tudom - ráztam meg a fejem. Szabad kezét az arcomra tette. Majd közelebb kezdett hajolni. Elengedte a kezem és megfogta a derekam. Tudtam mire készül mégse elleneztem. Ajkai érintették az ajkaimat. Nekem ennyi kellett. Tarkójánál fogva húztam magamhoz és csaptam le dús ajkaira. Nem tudom mi ütött belém. De az biztos, hogy én ezt megfogom bánni. De ez most nem érdekelt. Majd hirtelen belém hasított a tudat, hogy mi mit is csinálunk.
- Harry ezt nem szabad - toltam el magamtól.
- Ne haragudj - mondta.
-Idióta voltam - ráztam a fejem
- De valld be, hogy jól csókolok. - nézett rám. Mire én egy amolyan " Te mekkora egy egoista barom vagy!" fejet vágtam. Majd amilyen gyorsan csak tudtam már mentem is haza. Amint haza értem el mente lezuhanyozni majd befeküdtem az ágyba. Ez csak egy álom. Ez biztos csak egy álom volt. De olyan jól csókol. Emma ezt felejtsd el.

A napok csak úgy teltek. Minden eseménytelen volt. Semmi sem történt.
- Emma kész vagy? - jött be a szobámba anya. Eljött a nagy nap.
- Igen - mondtam nagyot sóhajtva. Nem sokkal később már a kocsiban tudhattam magam. Istenem annyira izgulok. Lábamon doboltam.
- Nyugi kicsim remek leszel. - biztatott anya. Pár perc múlva már egy sorban álltam. Mindenem remegett. Soha nem izgultam ennyire mint most. Majd már mehettem is be. Kaptam egy szám táblát. Aztán leültettek egy székre. Bekellet mutatkoznom majd mondani magamról pár dolgot. Aztán elmentem a mosdóba. Belenéztem a tükörbe.
- Menni fog - suttogtam magamnak.
- Emma Evans ön következik - jött hozzám egy izmos pali.
- Rendben - mondtam és már mentem is utána.

Sziasztok. Tudom hogy rövid lett ez a rész. De sajnos csak ennyire volt időm a mai nap. Holnap még jön a folytatása.

A következő rész tartalmából:

........
- Neked örült jó hangod van - mondta Kelly
- Köszönöm -mondtam mosolyogva

........
- Emma Evans. Bettyna Olson. Lily Parker. És Izabella Hudgens jöjjenek velem. - mondta egy munkás. Össze néztünk a lányokkal.

......
- Benne vagytok abban, hogy lánybandát alakítsatok?  - nézett ránk Kelly
- Igen - mondtuk egyszerre.
- Akkor ezennel kijelenthetem, hogy tovább jutottatok
- Uram isten - ugrott rám Bella

2015. augusztus 5., szerda

5.rész

Sziasztok! Sajnálom, hogy ilyen sokat kellett várnotok az új részre, de nem mindig tudok úgy gépközelbe kerülni, hogy tudjak új részt hozni. Még mielőtt neki állnátok olvasni van pár közlendőm. A részeket nem tudom, hogy mikor fogom tudni hozni. 8-14-ig 100%, hogy nem hozok részt. 26-29-ig Gólya táborban leszek és nem biztos, hogy fogok tudni részt hozni. De ígérem, hogy ahogy gépközelben leszek hozom is az új részeket. Puszi mindenkinek :*
U.I: Köszönöm a  +3617 oldal megjelenítést és a 11 feliratkozott .

 
- Tessék mérd meg a lázad - nyújtottam oda neki egy lázmérőt. - Na mennyi? - kérdeztem mikor csipogott a lázmérő
- 39.6 - mondta. Hirtelen síp szó ütötte meg a fülemet. Nem tudtam mit csinálni azt sem tudtam, hogy honnan jön. Becsuktam a szemem és mire kinyitottam körülöttem mindenki felállt az ülő helyéről és ugráltak miközben azt kiabálták, hogy "Győztünk!". Körbe néztem és egyből a kígyót kerestem. Nem találtam sehol. Csak álmodtam? Olyan valóságosnak tűnt. 
- Emma minden rendben? Jól bealudtál a meccsen - nevetett Lily.
- Persze minden rendben. Csak kicsit álmos voltam - mondtam neki.

* 1 héttel később*

Épp a harmadik órámra tartok ami Fizika. Az elmúlt egy hétben nem láttam sehol Harryt. Nem mintha hiányozna.
- Hallottad a hírt? - ugrott elém a semmiből Bella.
- Milyen hírt? - néztem rá értetlenül. Elő vettem a táskámból az ásvány vizem és inni kezdtem miközben Bella neki állt mesélni.
- Azt a hírt, hogy Harry indult az X-factorban és tovább jutott - mondta én persze fulladozni kezdtem a hír hallatán. 
- Hogy mi van? - kérdeztem mikor már kaptam levegőt.
- Harry tovább jutott. - mondta izgatottan.
- Ugyan már a mentor házig se fog eljutni - néztem rá.
- Hallottátok a hírt Harryről? - jött oda hozzánk Betty és Lily.
- Igen - ugrált Bella
- Ti még is minek örültök ennyire? - néztem rájuk. Majd a kihalt folyosó hirtelen megtelt emberekkel. Leginkább lányokkal akiknek a kezében papír volt és egy toll. Most még is mi van itt? Sztár jön ide vagy mi? Majd megláttam Őt. A lányok sikítozva futottak oda hozzá. Ennél rosszabb már úgysem lehet. Helyesbítek lehet ennél rosszabb.
- Szia - állt meg előttem. Tudomást sem véve róla kerültem meg és mentem el mellette. Egyenesen a kihalt Fizika terembe. Lépteket hallottam magam mögött. Meg se kellett fordulnom. Hisz tudtam, hogy utánam fog jönni. 
- Mit akarsz? - néztem rá mikor be értem a terembe.
- Rég láttalak. - mosolygott rám.
- Csak nem hiányoztam neked - kérdeztem gúnyolódva.
- Te nekem? 
- Minek vagy itt? Azt hittem, hogy neked az X-factor táborban a helyed.
- Gondoltam még útóljára meg látogatlak. Meg amúgy is csak nem féltékeny vagy rám?
- Én rád? Ne légy nevetséges. 
- Én akkor is tudom, hogy igazat mondtam - nézett rám majd el is ment. 
- Na majd meg látjuk Styles. - mondtam majd leültem a helyemre. 
- Figyelem! Minden kedves diáknak üzenem, hogy a tanítás elmarad. - mondta be az igazgató. Végre valami jó is történik itt. Amilyen gyorsan csak tudtam kivágtattam a suli kapuján egyenesen neki mentem Harrynek. Nem törődve  vele indultam is tovább. Mi jöhet még? 
 
Nem csináltam mást csak feküdtem az ágyamon és a plafont néztem. Valahogy meg kell mutatnom Harrynek, hogy én is vagyok olyan jó, mint Ő. De hogy? A TV-ben pont az X-factor ment. Háttér zajnak kapcsoltam be. Mivel huzamosabb  ideig nem tudok csönd nélkül lenni. Rá néztem a TV-re és támadt egy briliáns ötletem. Kicsinek imádtam énekelni. Lássuk, hogy most is olyan jó-e a hangom. Miután elénekeltem egy Rihanna számot rájöttem, hogy még mindig jó a hangom. A lányokkal minden héten végig kellett néznem az X-factort. Kicsit meglepődtem mikor meg láttam Harryt és még négy másik fiút. Nem tudtam, hogy csapatban van. 

- Remélem nyernek - mondta Lily. Hát igen eljött a döntő napja. Sajnáltam azokat akik kiestek hiszen voltak olyanok akiknek gyönyörű hangja volt. Mint kiderült Harry csapatának a neve az One Direction. Másodikok lettek. De hát a lányok így is boldogok voltak. Nem tudom miért. 
- Szerintetek egy lány banda képes lenne meg nyerni az X-factort? - néztem rájuk.
- Az lehetetlen eddig még egy lány bandának sem sikerült. De még a fiú bandának sem. - oktatott ki Betty
- Gondoljatok bele. De most komolyan. Történelmet kéne írni. Meg kéne nyerni az X-factort. Egy csapattal. - mondtam
- Van benne valami - bólogatott Bella
- Támadt egy ötletem. - kiáltott fel Lily
- És mi az? - néztünk rá
- Jelentkezek az X-factorba - rántott vállat, de látszott rajta, hogy komolyan gondolta.
- Én is - állt mellé Bella
- Én is - ment oda hozzájuk Betty
- Megyek én is - mondtam nekik nevetve. 
- De én szólóba  indulok - jelentette ki Lily.
- Rendben akkor mindannyian szólóban indulunk - mosolyogtam rájuk.
- A válogatás Augusztusban lesz - mondta Bella
- Suliban találkozunk. Szia Emma - köszöntek el majd el is mentek.
 
A napok irtó gyorsan teltek. Csak arra vagyok figyelmes, hogy az évzáróra készülök. Olyan fura. Minden olyan gyorsan történik körülöttem. Egyik pillanatban még el akarok költözni ebből a városból. Másikba meg az X-factorról álmodozóm. 
 - Menjünk bulizni - mondta Lily
- Oké - mondtuk majd neki álltunk készülődni. Adtam a lányoknak is bulizós ruhát. Betty egy farmer rövid gatyát vett fel, egy fekete I LOVE SUMMER! feliratú pólóval és egy topánkát. Bella egy világos kék rövid gatyát, egy fehér toppot és egy barna bőr dzsekit vett fel. Hozzá egy fekete torna csukát. Lily egy kék toppot vett fel hozzá egy citrom sárga hosszú gatyát és egy kék magas sarkút. Én egy szürke bordáig érő hosszú ujjú pólót vettem fel amin citromsárga felirattal össze vissza díszelgett a BANG felirat egy ugyan olyan szoknyát vettem fel egy fekete magas sarkút húztam fel hozzá. Majd fel vettem egy fekete tüskés hajpántot. 
- Indulhat a buli - kiáltottuk. Nem sokkal később már a tánc parketten tudhattuk magunkat és jobbnál jobb zenékre táncoltunk. Majd meg éreztem egy kezet a derekamon. Nem igazán törődtem vele. Bulizni jöttem és senki nem ronthatja el a kedvem. 
- Gyönyörű vagy - suttogta egy mély rekedtes hang a fülembe. Tévedtem még is elronthatja a kedvem. Tudtam, hogy Harry az. Próbáltam kiszabadulni a kezei közül, de nem tudtam. 
- Engedj el - próbáltam túl kiabálni a zenét. Ő nem csinált semmit. Síp csonton rúgtam így egyből elengedett.
- Emma. Hova mész - kérdezte Betty
- Haza. Itt van Styles - mondtam neki
- Jaj. Ne már. Maradj. Kérlek. Szard már le a fejét. Bulizni vagy itt. 
- Igazad van - mosolyogtam rá.
- Gyere igyunk valamit - húzott a pulthoz.
- Mit adhatok? - kérdezte a pultos.
- Két Martinit - mondtuk egyszerre Bettyvel. Pár perccel később meg is kaptuk a piánkat. Le húztuk és indultunk is táncolni. Lily és Bella is csatlakozott hozzánk. 
- Harryék minket néznek - mondta Betty
- Adjunk akkor nekik műsort - mondtam gonoszul mosolyogva. A lányok vették az adást. Egymásnak simulva kezdtünk el táncolni. Láttam ahogy Harry nagyon fészkelődik. Majd felállt és az első lányt elkapta majd tőlünk  nem messze kezdett el vele táncolni. Most féltékenyé akar tenni? Akkor az nem fog össze jönni. Jaj Styles. Engem nézett még csak rá se nézett a csajra. Gonoszul rá mosolyogtam. Láttam rajta, hogy nem tudja ezt hova tenni. Mióta találkoztunk azóta veszekszünk. Szinte háborúzunk. De egy valamit tudnod kell Styles. A háborúban nincs kegyelem. A háborút csak egy valaki nyerheti meg. És az a valaki én leszek. Készülj Styles. Nincs kegyelem. 
 
Fejfájás, szédülés hányinger. Köszöntelek másnaposság. Nehezen de sikerült magam rá venni arra, hogy felkeljek az ágyból. Utam a fürdőbe vezetett. Bele néztem a tükörbe és konkrétan megijedtem saját magamtól. Hajam össze vissza állt. Az arcom nyúzott volt. És a szemfestékem elégé elkenődött. Fogtam magam és lezuhanyoztam. Valamennyivel jobban éreztem magam a zuhanyzás után. Miután kiszálltam a zuhanyzóból és felöltőztem le mentem a konyhába. Fájdalom csillapító után kutattam amit hamar meg is találtam. Elő vettem egy poharat. Öntöttem bele narancs levet. Miután be vettem a fájdalom csillapítóm gumicukor után kutattam. Hamar meg is találtam. A nagy csomag gumicukorral mentem be a nappaliba. Majdnem felsikítottam amikor meg láttam a lányokat.
- Oh. Gumicukor - vette ki a kezemből a csomag gumicukrot Lily.
- Hát ti? - kérdeztem
- Itt aludtunk - vont vállat Bella 
- Oh - csak ennyit tudtam ki nyögni.

2015. június 25., csütörtök

4.rész

Sziasztok. Nos meg is jöttem az új résszel. Igaz kicsit késtem..... De bocsánat. A Directioner tali pedig eszméletlen jó volt. Ez nem ide tartózik XD. Na mindegy. Nem is húzom tovább az időt. Jó olvasást. :*

 Ezek után Harry fogta magát és kiment a könyvtárból. Jól van Styles. Ha harc, hát legyen harc! Ezt az egoista barmot, hogy bírhatják a lányok?
- Emma hol vagy? - hallottam meg Lily hangját.
- Könyvtár - mondtam. Lépteket hallottam. Majd megjelent mellettem.
- Már mindenütt kerestelek. Gyere lekéssük a meccset. - mondta majd a karomnál fogva húzott maga után.
- Lily hova megyünk? - kérdeztem mikor kiértünk a pályára.
- Az első sorból szeretném nézni a meccset - mondta. Megláttam a lányokat akik nekünk integettek.
- Szia Emma - köszönt a kis kórus mikor leültem.
- Sziasztok. - mondtam. A meccs kezdetét vette. Engem nem érdekelt a meccs így a padlót kezdtem el tanulmányozni. Láttam ahogy elsiklik valami előttem, így egyből oda kaptam a tekintettem. Tudni illik, hogy én szinte minden kúszó mászótól félek. Legyen az pók, béka vagy épp kígyó. Sziszegést hallottam a jobb oldalamról. Oda kaptam a fejem, de nem volt ott semmi. Hirtelen ötlettől vezérelve megfogtam Betty kezét és megszorítottam.
- Emma én is izgulok, hogy megnyerjük a meccset. De kélek ne törd el a kezem - mondta. Rá kaptam a tekintettem és akkor megláttam a végzetem. Nagyot nyeltem.
- Betty... - mondtam miközben a kezét ráztam. De rám sem nézett. - Betty - szóltam rá egy kicsit agreszivaban.
- Mi van? - nézett rám idegesen. Én pedig a lányokra mutattam.
- Lányok - mondta Betty
- Mi az? - kérdezték egyszerre. Mi pedig nagyot nyelve mutattunk mögéjük.
- KÍGYÓÓÓÓ ÁÁÁÁÁ - kiáltotta Lily. Ekkor mindenki ránk nézett és a meccs is leállt pár percre. Lenéztem a fiúkra és láttam ahogy Harry önelégülten mosolyog. Szóval ő tette. Könnyek gyűltek a szemembe. De nem csak nekem hanem a lányoknak is. Össze néztünk és bólintottunk majd egy emberként futottunk vissza a suliba.
- Ki volt az aki ezt tette? - kérdezte Bella mikor beértünk a hallott folyósora.
- Styles - mondtam egyszerűen. - De ha ő így akkor mi is így. - mondtam egy gonosz mosollyal.
- Ezt hogy érted? - kérdezték.
- Meg kell leckéztetni őt. - mondtam
- De még is hogy? - kérdezte Bella
- Sziasztok lányok - hallottam meg Harry hangját. Majd oda jött hozzám és átkarolta a derekam. A lányok értetlenül néztek ránk. Én pedig egy mindent mondó mosolyt küldtem feléjük. Ők pedig elmentek.
- Jól van Styles. Ha harc, hát legyen harc! - mondtam mikor le vettem a derekamról a kezét. 
- Ezt nem értem - mondta
- Nem baj - mondtam majd ott hagytam. Sétáltam a kihalt folyóson mikor szembe jött velem 4 ismeretlen ám rohadt helyes fiú.
- Szia megtudod mondani, hogy merre van az igazgatói iroda? - kérdezte a tenger kék szemű és barna hajú srác.
- Persze. 3.emelet folyóso végén balra - mondtam.
- Köszi - mosolygott rám majd elindultak a lépcső felé.
- Hát ezek kik voltak? - kérdezte Betty. Én pedig kissé megijedtem, mert azt hittem hogy már haza mentek.
- Nem tudom - mondtam.
- Rohadt helyesek - mondta.
- Azok - helyeseltem. Egymásra néztünk és elnevettük magunkat. Majd haza indultunk.
- Remélem, hogy az osztálytársaink lesznek - mondta Betty haza fele.
- Én is. - mondtam. - Szia holnap találkozunk. - mondtam
- Szia - mondta.
- Megjöttem. - kiabáltam mikor be mentem a házba. De nem jött válasz. Így hát fel mentem a szobámba. Majd csöngettek.
- Nyitom - kiabáltam. Lementem és kinyitottam az ajtót.
- Hát te? - kérdeztem
- Csak szeretnék bocsánatot kérni a kígyós ügy miatt - mondta majd elő húzott a háta mögül egy csokor rózsát. - Ezt neked hoztam - nyújtotta felém a virágot.
- Azt hiszed, hogy ide jössz bocsánatot kérsz veszek egy csokor rózsát és ezzel minden el van intézve? - kérdeztem
- Igen - mondta.
- Hát Styles akkor felvilágosítalak, hogy nem minden úgy van ahogy te azt elképzeled. - mondtam majd rá csaptam az ajtót. Újra csöngettek. De nem nyitottam ki. Inkább be mentem a szobámba. Elő kerestem a pizsamám és elmentem fürödni. Beálltam a zuhany alá és a könnyeim utat törtek maguknak. Hihetetlen ez a srác. Elzártam a zuhanyt majd megtörölköztem és felöltöztem. Aztán bevágtam magam az ágyba.

*Másnap reggel*

A vekkerem csörgésére keltem. Kinyomtam majd bevánszorogtam a fürdőbe és felöltöztem. Meg reggeliztem majd indultam is. Bezártam az ajtót. Meg fordultam és azt hittem, hogy ott helyben elájulok.
- Harry te mit keresel itt. - kérdeztem. Majd megfogtam a kezét, hogy felhúzzam a földről. - Jeszusom neked jég hideg a kezed. Gyere főzök neked teát - mondtam majd kinyitottam az ajtót. Harry nem szólt semmit csak követett. Hiába voltam rá mérges a tegnapi miatt azért aggódtam érte. Leült az egyik székre én pedig neki álltam teát főzni. Suliba ma már nem megyek. 
- Tessék - tettem le elé egy bögre forró teát.
- Köszi - mondta és én csak most vettem észre, hogy a szája lila. - Emma én annyira sajnálom a tegnap történteket. - mondta
- Semmi baj - mondtam
- Biztos? 
- Igen biztos. 
- Ha...ha...hapci - tűszentet
- Egészségedre tessék itt egy zsepi - nyújtottam felé egy zsepit.
- Köszi. 
- Tessék mérd meg a lázad - nyújtottam oda neki egy lázmérőt. - Na mennyi? - kérdeztem mikor csipogott a lázmérő
- 39.6 - mondta.

2015. június 19., péntek

3.rész

Sziasztok. Nos itt is lennék az új résszel. Jó olvasást.

Miután a lányok haza mentek el mentem lezuhanyozni. Majd pizsamába bújva be feküdtem az ágyamba. Kezembe forgattam a nem rég kapott hormon tablettát. Miért is adjam ezt be Harrynek? Nekem nem ártott. Sőt ha úgy nézzük okot sem adót rá, hogy meg szívassam. Mit csináljak? Adjam be neki? Nem tudom. Le tetem a hormon tablettát az éjjeli szekrényre. Majd vissza feküdtem az ágyba és hagytam, hogy az álom világ magával rántson.

*Másnap reggel*

Az órám csipogására keltem. Ki nyomtam, majd az össze készített ruháimmal be mentem a fürdőbe és neki álltam fel öltözni. Mivel oda kint nagy pelyhekben szakadt a hó. Így képtelen voltam elő halászni a csizmámat. Felvettem a farmer gatyám. Majd egy halvány barna színű toppot. És egy ugyan olyan színű pulcsit. Fel húztam a csizmát. Ami majdnem a térdemig ért. Kissé fura volt benne menni, de hamar meg szoktam.



Aztán neki álltam a hajam meg csinálásának. Gyorsan be göndörítettem. Az előszobába fel vettem a kötött sapkámat. Majd a táskámmal a vállamon indultam el az iskolába. Olyan hiány érzetem volt egész út alatt. Majd kapcsoltam, hogy nem sminkeltem ki magam. Nem baj. Be mentem a suli kapuján. A folyóson csak én voltam. Aztán meg láttam Harryt ahogy felém közeledik.
- Szia - köszönt. Ügyet sem vetve rá mentem el mellette. Legalább is próbáltam, de el kapta a csuklóm és vissza húzott. A hirtelen jött rántás miatt a  mellkasának csapottam. 
- Szia - köszönt újra. De én még mindig nem köszöntem neki vissza. Inkább azzal voltam el foglalva, hogy hogyan tudnék ki szabadulni a szorításából. De nem jutott semmi az eszembe.
- Elengednél? - kérdeztem cseppet sem kedvesen.
- Nem - mondta mosolyogva.
- Mit akarsz? 
- Téged - nyalta meg alsó ajkát.
- Azt lesheted. Te lennél az utolsó ember a világon aki a pasim lenne. - köptem oda neki a szavakat.
- Szerintem mind ketten tudjuk, hogy hazudsz. Látszik a viselkedéseden, hogy totál belém estél - mondta vigyorogva.
- Hogy te mekkora egoista barom vagy - forgattam meg a szemeimet. Meg fogta a kezem és húzni kezdett maga után. 
- Állj már meg - mondtam, de semmi haszna. Gonoszul el mosolyodtam. - Harry. - szóltam neki kedvesen. Meg állt és rám nézett, de a kezemet még mindig nem engedte el. Közelebb léptem, hozzá. Szabad kezemet fel vezettem tarkojára. A levegőt egyre gyorsabban vette. Keze el engedte a kezemet és a derekamnál fogva húzott még közelebb magához. Gonoszul el mosolyodtam majd amilyen gyorsan csak tudtam ki téptem magam a karjai közül. Futni kezdtem a folyóson még hozzá a könyvtárba. Hallottam ahogy fut utánam. Az egyik sornál elbújtam. Láttam ahogy bejön, de abban a pillanatban ki is ment. Hála Istennek.
- Hát itt vagy - hallottam meg a hangját.
- Mit akarsz? - kérdeztem
- Ezt - mondta és ajkait az enyémnek nyomta. Teljes erőmet össze gyűjtve löktem el magamtól.
- Te. Nem. Vagy. Normális. - mondtam neki idegesen
- Mond mi bajod? - kérdezte
- Te. Te vagy a bajom
- Miért is? - húzta fel a szemöldökét
- Mert minden lányt felültetsz. Aztán meg jól meg dugod és dobod őket. Csak vigyáz Harry, mert lehet, hogy valaki ezek miatt jól meg fog szívatni. - mondtam neki idegesen.
- Ugyan. Engem senki nem tudott meg szívatni és nem is fog. De te is vigyáz. Nehogy téged is meg szívassanak.

Sziasztok. Sajnálom, hogy ilyen rövid lett ez a rész, de ma Directioner talira megyek. Viszont Hétfőn jön a kövi rész.

2015. június 10., szerda

Bejelentés.

Sziasztok. Most nem részel jöttem... Hanem szeretnék bejelenteni pár dolgot. Először is a szereplők változtak.... Másodszor a prológusban is van változás.... DOBPERGÉS..........
 És harmadszor jövöhétten jön az új rész... Addig is puszikálok mindenkit........

Szereplőket itt tudjátok meg nézni:   http://dogoljmegharrystyles.blogspot.hu/2015/03/szereplok.html

A prológust itt tudjátok meg nézni: http://dogoljmegharrystyles.blogspot.hu/2015/03/prologus_7.html

2015. május 30., szombat

2.rész

Sziasztok! Bocsi, hogy ennyit késtem az új résszel. Meg próbálom minél gyakrabban hozni az új részeket. Addig is jó olvasást. :*

Belépve az iskolába egy csomó fiú meg nézett. Ami eléggé zavart. Csöndben sétáltam a folyóson mikor szembe jöttek velem a lányok.
- Hu de jól nézel ki Emma - jegyezte meg Lily.
- Köszi - mosolyogtam. Majd meg láttam Őt. Tetőtől talpig végig mért. Majd el kezdet felénk közeledni. Ezt a lányok észre vették és ott hagytak. Harry pedig egyre csak közeledett felém. Majd meg állt előttem.
- Szia - mosolygott rám. Mit sem törődve vele indultam el a matek terembe. De el kapta a kezem így nem tudtam el menni. - Hova hova? - kérdezte mosolyogva
- Közöd? Tuttomal nincs semmi közöttünk, így nem tartozom neked magyarázattal, hogy hova megyek - mondtam neki egyszerűen.
- Velem te így nem beszélhetsz. - rántotta meg a csuklóm.
- Miért? Azért, mert te vagy Harry Styles?
- Hagyd ezt abba - emelte fel bal kezét fenyegetés képen.
- Különben?
-Nagyon meg bánod ha nem hagyod ezt abba. - majd be csöngettek. El akartam indulni, de Harry még mindig a csuklómat szorította.
- Engedj el - szóltam rá.
- Nem. És most szépen velem jössz. - mondta majd húzni kezdett maga után. Majd egyszer csak meg állt. Majd ismét felém fordult.
- Csukd be a szemed - mondta
- Mi? - kérdeztem
- Csak csukd be a szemed. Kérlek - mondta. Nem tudom miért, de engedelmeskedtem neki. - Bízol bennem?
- Nem tudom. - ráztam meg a fejem.
- Ez nem válasz -  mondta.
- Igen bízok benned. - mondtam bár magam sem tudom, hogy miért. Meg fogta a derekam majd el indult velem valamerre. Nem tudom, hogy hova mentünk, de nagyon érdekelt.
- Itt állj meg és ne nyisd ki a szemed. Mindjárt vissza jövők. - mondta majd hallottam ahogy be csukja az ajtót. Én pedig csukott szemmel vártam, hogy vissza jöjjön.
- Itt vagyok. - suttogta miközben hátulról át ölelt. - Nyisd ki a szemed. - mondta. Ki nyitottam a szeme és amit láttam az le írhatatlan volt. Az iskola tető kertjében voltunk. Mindenhol gyönyörű rózsák, violák és tulipánok voltak.
- Na hogy tetszik? - kérdezte
- Ez gyönyörű - mondtam.
- Figyelj. Sajnálom, hogy olyan bunkó voltam veled az előbb. - mondta a tarkóját vakargatva.
- Semmi baj - mosolyogtam rá. Majd közelebb jött hozzám. Egyre közelebb hajolt. Én viszont még időben kapcsoltam így hátra léptem......

**********

- Hogy mit csináltál? - kérdezte Bella. 
- Te nem vagy normális. - mondta Betty.
- Most miért? - kérdeztem. Majd Lilyre néztem akinek valami dobozka volt a kezében.
- Lányok el mentem -  kiabált anya majd el is ment. 
- Emma, hogy neked milyen dögös az anyukád - mondta Betty.
- Hé Lily mi az a kezedben? - kérdeztem.
- Hormon tabletta. - mondta egyszerűen. Mire Betty Bella és én oda mentünk Lilyhez.
- Muti csak azt a tablettát. - mondta Betty. Majd eszembe jutott egy jó ötlet.
- Lily ez a tabletta oldódik vízben? - kérdeztem
- Igen, de miért kérdezed?
- Eszembe jutott egy ötlet. De ahhoz kell egy hormon tabletta - mondtam.
- Oké tessék - mondta, majd a kezembe nyomott egy levéllel. 
- Köszi - mosolyogtam rá.
- De minek az? - kérdezte Bella.
- Holnap Harrynek meccse lesz. Gondoltam adok neki egy kis hormon tablettát. Így az egész iskola előtt be tudjuk égetni - osztottam meg a lányokkal az ötletem.
- Emma te zseni vagy. - mondták egyszerre.

Bocsi, hogy ilyen rövid lett, de a kövi rész hosszabb lesz. Ígérem. Puszi:Regi